Fülzúgás: okok, tünetek és kezelés
A fülzúgás olyan hangok érzékelése, amelyek valójában hiányoznak, vagyis az ember hall bizonyos zajinterferenciát, de nincsenek hallási ingerek. Zaj előfordulhat az egyik hallásszervben és mindkettőben, néha az az érzésünk, hogy a zaj nem a külső környezetben, hanem a fejben van.
A fülzúgás egy ismeretlen szó, amelyet az orvosok a csengetésre és a fülzúgásra használnak. A beteg jelezheti, hogy zümmögést, zümmögést és egyéb hangingereket hall, bár valójában ezek hiányoznak. Az ilyen jelenség, mint a fülzúgás, gyakran halláskárosodással jár. Ugyanakkor a zajerősség nem állandó mértékegység, a hang vagy nőhet, vagy csökkenhet. Idős korban a fülzúgás fokozatosan romlik. Ennek oka lehet a szervezet természetes öregedése, hallókészülék-patológiák kialakulása, a fül normál vérellátását befolyásoló érrendszeri betegségek stb. Mindenesetre valami megnehezíti az emberi fül számára a környezet tényleges hangjainak érzékelését.
A fülzúgás nem nevezhető önálló betegségnek, csupán egy adott patológia megnyilvánulása. Ezt a tünetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha szokatlan hallási érzések jelennek meg, orvoshoz kell fordulni, és meg kell találni az előfordulás okát. Ismeretes, hogy a krónikus tinnitus a bolygón élő emberek 5-10%-át kíséri. Ráadásul az idősek leggyakrabban fülzúgásban szenvednek.
A fülzúgás kialakulásának mechanizmusa
A belső fülben lévő hangot a szőrszálas hallósejtek érzékelik. A külső környezetből érkező zajt elektromos impulzusokká alakítják, amelyeket aztán továbbítanak az agyba. Ha minden rendszer megfelelően működik, akkor ezeknek a szőrszálaknak a mozgása visszaveri a hangok rezgését.
Amikor a szőrszálak kaotikus mintázatban mozognak, az emberi agy elektromos jelek keverékét kapja, amelyeket állandó zajként ismer fel.
Miért jelenik meg a fülzúgás? Mik az okok?
A fülzúgás okait a táblázat tartalmazza:
Miért fordul elő tinnitus? |
Mit hall ilyenkor az ember? |
Az agyi erek átmérőjének kóros csökkenése, vérellátásának zavara. Hasonló helyzet figyelhető meg az ateroszklerózis, a vegetatív-érrendszer disztóniája, a magas vérnyomás és az osteochondrosis esetében. | Ugyanakkor az embert a fejében lüktető zaj kísérti, amely nagy intenzitású. Növekszik abban az időszakban, amikor a vérnyomás emelkedik. |
A hallóideg működésének zavarai, amelyek az észlelési, átviteli vagy idegimpulzus-generálási szakaszban kudarcot okozhatnak. Az okok a következők lehetnek: fejsérülések, agyi keringési zavarok, gyulladás a fül szerkezetének károsodásával. | Egy személynek halláskárosodása van. Ugyanakkor a fejben felhangzó monoton zajok kezdenek zavarni. |
Zavarok a vesztibuláris apparátus működésében. Ebben az esetben az ember nem tudja koordinálni a mozgását, elveszíti az egyensúlyát. | Leggyakrabban ez a helyzet a test helyzetének éles elmozdulásával figyelhető meg. Például amikor gyorsan mozog vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe, amit fülzúgás kísér. |
A nyaki gerincet ellátó erek beszűkülése. | A nyaki csigolyák patológiája növedékek kialakulásához vezet. Ezek viszont nyomást gyakorolnak az erekre, ami fülzúgást okozhat. |
Érzelmi megrázkódtatások, idegrendszeri betegségek, krónikus fáradtság szindróma. | A fülben és a fejben zajló zaj megjelenhet a mentális instabilitás hátterében. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy stressz hatására a hallószerv érzékenysége megnő. |
A következő rendellenességek vezethetnek fülzúgáshoz:
|
A fentiek mindegyike pulzáló fülzúgáshoz vezethet, mivel az agy vérellátása károsodik. |
Bizonyos gyógyszerek szedése. | A fülzúgást NSAID-ok, antibiotikumok, antidepresszánsok, szívgyógyszerek okozhatják. Ezenkívül a fülzúgás jelezheti a szervezet kábítószer-mérgezését. Ez a mellékhatás nagy adag szalicilátok, kinin és diuretikumok szedésekor alakul ki. |
A szervezet öregedése. | Minél idősebb lesz az ember, annál jobban elhasználódnak a hallószervek. Ebben az esetben a hallásélesség romlását különféle zajok kísérhetik: zörgés, zúgás, nyikorgás. |
Természetesen ez nem a fülzúgást okozó okok teljes listája.
A következő betegségekben és kóros állapotokban szenvedőket zavarhatja:
- Vitaminhiány a szervezetben.
- Osteosclerosis.
- Agysérülés.
- A húgyúti rendszer patológiái.
- Osteochondrosis.
- Az endokrin rendszer betegségei, amelyek jódhiány hátterében alakulnak ki.
- Időcsont sérülés.
- Ménière-kór.
- Agyban kialakuló jóindulatú daganatok, például akusztikus neuroma.
- Agy rosszindulatú daganatai.
- Gyakorlatot kapott.
- Krónikus vagy akut szenzorineurális halláskárosodás.
- A középfül rendellenességei.
- Alacsony vérnyomás.
- Vírusos vagy bakteriális eredetű agyhártya-gyulladás.
- Diabetes mellitus.
- Idegrendszeri betegségek, például skizofrénia.
- Vegetatív-érrendszeri dystonia.
Dr. Berg - Mit jelent a fülzúgás (tinnitus), hogyan lehet megszabadulni a fülzúgástól?
Fülzúgás tünetei
A fülzúgás különböző lehet, a szakértők a következő típusokat különböztetik meg:
- Objektív zaj, amelyet nemcsak maga a személy hall, hanem az őt vizsgáló orvos is. Ez a jelenség ritkán figyelhető meg.
- Szubjektív zaj, amit csak a személy hall.
- Maga a fül vagy a hallósejtek körül elhelyezkedő struktúrák által keltett vibrációs zaj. Ilyen zajt néha a beteget vizsgáló orvos is hallhat.
- Nem vibrációs zaj, amelyet csak a személy ismerhet fel. A hallópályák idegvégződésein vagy magán a belső fülön külső vagy belső hatások miatt következik be.
Van néhány nem vibrációs zaj is:
- A központi zaj a fej közepén lokalizálódik.
- Perifériás zaj csak az egyik fülben hallható.
- Állandó zaj, amely a vestibulocochlearis ideg metszéspontjában jelentkezhet műtét után. A perifériás zaj az érelmeszesedéses érelváltozások eredménye is lehet.
- Különbséget tegyen a kétoldali és az egyoldali zajok között.
Fülzúgást a világ lakosságának 15-30%-a hall időről időre. Ráadásul 20%-uk elég intenzívnek jellemzi ezt a hangzást. Különböző nemű és életkorúakat zavarhat, de leggyakrabban a 40-80 éves korosztályban jelentkeznek panaszok. Bizonyítékok vannak arra, hogy a magas zajterhelésű vállalkozásokban dolgozó férfiak a zavaró fülzúgás miatt fordulnak orvoshoz.
A zaj változhat. Vannak, akik sípot hallanak, mások csengetést, mások zümmögést, koppintást vagy sziszegést jeleznek. Az ilyen betegeknél gyakran halláskárosodást, fejfájást és álmatlanságot diagnosztizálnak.
Egyéb tünetek, amelyek a fülzúgást kísérhetik:
- Hányinger.
- szédülés.
- Fájdalom.
- Váladék megjelenése a hallójáratból.
- Belülről teltségérzet a fülben.
- Fülödéma.
Ugyanakkor a zaj lehet gyenge, alig hallható, vagy a betegek által jellemezhető, például fülsiketítő autózúgás vagy vízesés.
Az őket zavaró tünetek ellenére sokan nem sietnek orvoshoz fordulni. Alkalmazkodnak ehhez a rendellenességhez, alvászavarban szenvednek, munkaképesség-csökkenéstől, életminőségük egésze megváltozik. Néha a fülben lévő zaj nem teszi lehetővé egy másik személy beszédének észlelését. Nem szabad elviselnie az ilyen kényelmetlenséget, forduljon orvoshoz, és tisztázza annak okait. Hiszen a fülzúgás nem jelentkezik magától, szinte mindig halláskárosodással jár.
Milyen patológiák okoznak zajt és fájdalmat a fülben?
Fájdalmas érzésekkel kísért fülzúgás a középfül szerkezetének gyulladása esetén fordulhat elő, amikor a károsodás érinti a dobhártyát, a középfülcsontot vagy a halántékcsont mastoid nyúlványát. Ezenkívül a fülben fellépő fájdalom és zaj néha azt jelzi, hogy egy idegen tárgy behatol a szerv szerkezetébe. Az ilyen tárgyak gyakran rovarok, amelyek károsíthatják a külső hallójáratot.
Előfordul, hogy a fülnek nem egy, hanem több belső szerkezete sérül egyszerre, ami heves fájdalmat okoz.
A következő patológiák azonosíthatók, amelyek fájdalmat és fülzúgást okozhatnak:
- A középfül szerkezetét érintő gyulladásos folyamat. Ugyanakkor az erek kitágulnak és pulzálni kezdenek, a szövetek duzzanata növekszik, ami megnövekedett nyomáshoz vezet a dobhártyára, és fülzúgást vált ki. A fájdalmas érzés a középfül nyálkahártya sejtjeinek patogén mikroorganizmusok által okozott károsodására adott válasz.
- Az aerootitis a középfül szerkezetének gyulladásos elváltozása, amely a légköri nyomás csökkenésének hátterében alakul ki. Az idegen hangok és a fájdalom olyan tünetek, amelyek a dobhártya és a középfül csontjainak károsodására utalnak.
- A dobhártya sérülése. A keletkező sérülés súlyossága az enyhe agyrázkódástól az integritásának megsértéséig változhat. Ezzel párhuzamosan egy személy panaszkodni fog az idegen zajra. Ezenkívül gyakran vérzik a fül.
- A mastoiditis a halántékcsont mastoid folyamatának gyulladása. A fájdalom a fülkagyló mögött vagy magában a hallójáratban lokalizálódik. A zaj pulzáló, a vénás sinus rezgéseinek a labirintusba való átvitele miatt.
- A myringitis a dobhártya gyulladása, amelyet fájdalom és fülzúgás kísér. A dobhártyát tápláló erek tágulása és lüktetése miatt idegen hangok jelennek meg.
- Idegen testek bejutása a hallójáratba. A rovarok irritálhatják a dobhártyát vagy károsíthatják annak integritását, ami jellegzetes tünetekhez vezet.
Fülzúgás diagnózisa
Mivel a fülzúgást kiváltó okok nagyon sokfélék lehetnek, ez bizonyos nehézségeket okoz a diagnózisban. Részt vesz a keresés etiológiai tényezők vezető fülzúgás orvos otolaryngologist. Előfordulhat, hogy más szűk szakorvost is fel kell keresnie: kardiológust, érsebészt, pszichiátert, neuropatológust, endokrinológust stb.
A fül-orr-gégész megvizsgálja a pácienst, és kikérdezi. Ügyeljen arra, hogy tisztázza a belső szervek (endokrin, szív- és érrendszeri, idegrendszeri) krónikus patológiáinak jelenlétét. Az orvos már a vizsgálat során tájékoztatást kap a fülkagyló állapotáról, gyulladást, sérülést diagnosztizálhat.
Az orvos ezután a beteget további vizsgálatokra utalja, amelyek a következőket foglalhatják magukban:
- Audiometria. Ez a módszer lehetővé teszi a hallás élességének meghatározását egy speciális eszköz, az úgynevezett audiométer segítségével. A páciensre fejhallgatót helyeznek, és egy gombot adnak a kezébe. Meg kell nyomnia, ha hangot hall. Eltérő gyakorisággal és intenzitással jelenik meg. A kimeneten audiogramot kapunk, amely lehetővé teszi a hallásélesség felmérését.
- Weber-teszt. A hangvillát a hallásélesség mérésére használják. A korona régiójában van felszerelve. Ha egy személy jobban hallja a hangokat az érintett fülből, akkor egyoldalú vezetőképes halláskárosodást diagnosztizálnak. Amikor jobban megkülönbözteti a hangokat az egészséges fül oldalától, akkor a belső hallószerkezetei is érintettek.
- A koponya röntgenfelvételét akkor rendelik el, ha valaki fejsérülést szenved.
- A nyaki gerinc röntgenfelvételét osteochondrosis gyanúja miatt írják elő.
- Az agyi erek dopplerográfiája érelmeszesedés és ischaemiás károsodás gyanúja esetén javasolt.
- A RheoEG lehetővé teszi a koszorúér-betegség diagnosztizálását.
- A halántékcsont piramisának röntgenvizsgálatát retrocochleáris halláskárosodás gyanúja miatt végezzük.
- MRI-t vagy CT-t végeznek rosszindulatú daganat gyanúja esetén.
- A belső fül daganatai a koponya kontrasztanyagos komputertomográfiájával kimutathatók.
Ezenkívül a páciensnek laboratóriumi vizsgálatokat kell végeznie:
- Vér a pajzsmirigyhormonokhoz.
- Teljes vérkép.
- Biokémiai vérvizsgálat.
- Vér szifiliszre.
Mire figyelmeztet a fülzúgás?
Kezelési módszerek
Ma már nem mindig lehetséges teljesen megszabadulni a beteg fülzúgásától, azonban a modern expozíciós módszerek lehetővé teszik ennek a folyamatnak a szabályozását az egyes esetekre egyedileg kiválasztott intézkedések egész sorának köszönhetően.
Ezt követően a páciens élete visszaáll a normális kerékvágásba, mivel lehetőség nyílik a zaj csökkentésére és a beteg állapotának enyhítésére, megszabadítva tudatát a rögeszmés hallásérzéstől. Az ember a számára korábban elviselhetetlen kényelmetlenséget hétköznapi, idegen mindennapi hangként kezdi érzékelni.
A fülzúgás kezelésének (kontrolljának elérésének) fő módszerei közé tartozik a gyógyszeres terápia, az apparátusos módszer és a pszichoterápia. A farmakoterápia magában foglalja a gyógyszerek hatását: az agyi vérkeringést befolyásoló gyógyszerek, görcsoldók, neuroprotektív és metabolikusan aktív szerek, hisztamin-litikumok, pszichotróp gyógyszerek, cinkkészítmények, vitaminok.
A hardveres zajelfedés megkönnyíti az elviselhetőséget, de nem tudja teljesen megszüntetni a kényelmetlenséget. Vannak más kezelési módszerek is, mint például a nagyfrekvenciás elektromágneses mezőknek való kitettség, pneumomasszázs, kis teljesítményű lézer, sebészeti kezelés.
A fülzúgás megszabadulásához a tünet okát kell megszüntetni:
- Ha a patológiát osteochondrosis váltja ki, akkor a fájdalomcsillapítók segítenek csökkenteni a fájdalmat. A betegnek az NSAID csoportból származó gyógyszereket is felírnak.
- Ha a cerumendugó fülzúgáshoz vezet, a hallójáratokat sóoldattal kell öblíteni. Hajtsa végre az eljárást egy speciális Janet fecskendővel.
- Az agy vaszkuláris patológiáinak kezelésének átfogónak kell lennie. A betegnek nootróp gyógyszereket, az agyi keringést normalizáló és az anyagcserét javító gyógyszereket írnak fel.
- Ha a fülben lévő idegen hangok a folyamatban lévő terápia következményei, akkor abba kell hagynia az ilyen gyógyszerek szedését. Ezeket olyan analógokra kell cserélni, amelyek nem okoznak zajt és csengetést. Leggyakrabban ezekben az esetekben a hallás teljesen helyreállítható.
A dobhártya-pneumomasszázs, a reflexológia, az elektromos stimuláció, az akupunktúra jó hatást fejt ki.
Több trükk a fülzúgás megszabadulására:
Ha a test általános öregedésének hátterében a hallás romlik, akkor legtöbbször nem lehet helyreállítani. A betegnek hallókészüléket kell használnia. Ha ezek nem teszik lehetővé a normális hallást, akkor cochleáris implantátum behelyezhető.