Aszténiás (neurotikus) szindróma - okok, tünetek és kezelés

Tartalomjegyzék:

Aszténiás (neurotikus) szindróma - okok, tünetek és kezelés
Aszténiás (neurotikus) szindróma - okok, tünetek és kezelés
Anonim

Aszténiás (neurotikus) szindróma

Tárkony
Tárkony

Az aszténiás szindróma egy pszichopatológiai rendellenesség, amelyet progresszív fejlődés jellemez, és a legtöbb szervezeti betegséget kíséri. Az aszténiás szindróma fő megnyilvánulásai a fáradtság, alvászavarok, csökkent fizikai és szellemi teljesítőképesség, ingerlékenység, letargia, vegetatív rendellenességek.

Az asthenia a leggyakoribb szindróma az orvostudományban. Fertőző és szomatikus betegségeket, mentális és idegrendszeri zavarokat kísér, a szülés utáni, műtét utáni, poszttraumás időszakban jelentkezik.

Az aszténiás szindrómát nem szabad összetéveszteni a hétköznapi fáradtsággal, amely bármely személy testének természetes állapota súlyos mentális vagy fizikai stressz, időzónaváltás stb. után. Az asthenia nem hirtelen jelentkezik, hanem fokozatosan alakul ki, sok éven át egy személynél marad. Az aszténiás szindrómával nem lehet megbirkózni egyszerűen éjszakai alvással. Terápiája az orvos hatáskörébe tartozik.

Leggyakrabban a 20 és 40 év közötti munkaképes korú emberek szenvednek aszténiás szindrómában. Kockázati csoportba kerülhetnek a nehéz fizikai munkát végzők, a ritkán pihenők, rendszeres stressznek, konfliktusoknak kitéve a családban és a munkahelyen. Az orvosok korunk katasztrófájaként ismerik el az astheniát, mivel észrevehetetlenül befolyásolja az ember értelmi képességeit, fizikai állapotát, rontja az életminőséget. Bármely orvos klinikai gyakorlatában az asthenia tüneteivel kapcsolatos panaszok aránya akár 60%

Aszténiás szindróma tünetei

Az aszténiás szindróma tüneteinek három alapvető megnyilvánulása van:

  • Maga az asthenia tünetei;
  • Az astheniához vezető patológia tünetei;
  • A személy pszichológiai válaszának tünetei egy meglévő szindrómára.

Az asthenia tünetei reggelente leggyakrabban alig észrevehetők. Hajlamosak a nap folyamán felépülni. Az asthenia klinikai tünetei este érik el csúcspontjukat, ami arra kényszeríti az embert, hogy megszakítsa munkáját és pihenjen.

Tehát, az aszténiás szindróma fő tünetei:

  • Fáradtság. Minden beteg panaszkodik a fáradtságra. Megjegyzik, hogy jobban kezdenek elfáradni, mint az előző években, és ez az érzés hosszú pihenés után sem múlik el. A fizikai munkával összefüggésben ez a munkavégzés iránti vágy hiányában, az általános gyengeség fokozódásában nyilvánul meg. Ami az intellektuális tevékenységet illeti, nehézségekbe ütközik a koncentráció, a memória, a figyelmesség és a gyors észjárás. Az aszténiás szindrómára hajlamos betegek azt jelzik, hogy nehezebbé vált saját gondolataik kifejezése, mondatokba való megfogalmazása. Az ember nehezen talál szavakat bármilyen gondolat kifejezésére, a döntéshozatal némi gátlással történik. Ahhoz, hogy megbirkózzon a korábban megvalósítható munkával, időt kell szakítania egy kis szünetre. Ugyanakkor a munkaszünetek nem hoznak eredményt, a fáradtság érzése nem szűnik meg, ami szorongást vált ki, önbizalomhiányt kelt, belső kényelmetlenséget okoz a saját intellektuális fizetésképtelensége miatt.
  • Autonóm rendellenességek. A vegetatív idegrendszer mindig aszténiás szindrómában szenved. Az ilyen rendellenességek tükröződnek a tachycardiában, a vérnyomás változásában, a hyperhidrosisban és a pulzus labilitásában. Talán a hőérzet megjelenése a testben, vagy éppen ellenkezőleg, egy személy hideg érzést tapasztal. Az étvágy szenved, székletzavarok jelennek meg, ami a székrekedésben nyilvánul meg. Gyakori fájdalom a belekben. A betegek gyakran panaszkodnak fejfájásra, fejfájásra, a férfiak a potencia csökkenésétől szenvednek. (Olvassa el még: Vegeto vascularis dystonia - okok és tünetek)
  • A pszicho-érzelmi szféra zavarai. A munkaképesség csökkenése, a szakmai tevékenység nehézségei negatív érzelmek megjelenését okozzák. Ez az ember teljesen természetes reakciója egy felmerült problémára. Ugyanakkor az emberek felpörögnek, válogatósak, kiegyensúlyozatlanok, állandóan feszültségben vannak, nem képesek uralkodni saját érzelmeiken, és gyorsan kilépnek magukból. Sok aszténiás szindrómában szenvedő beteg hajlamos a fokozott szorongásra, egyértelműen megalapozatlan pesszimizmussal, vagy éppen ellenkezőleg, nem megfelelő optimizmussal értékeli a történéseket. Ha egy személy nem kap szakképzett segítséget, akkor a pszicho-érzelmi zavarok súlyosbodnak, és depresszióhoz, neurózishoz és neuraszténiához vezethetnek.
  • Éjszakai pihenéssel kapcsolatos problémák. Az alvászavarok attól függnek, hogy az aszténiás szindróma milyen formájától szenved. A hiperszténiás szindrómában nehéz elaludni, ha sikerül, élénk, gazdag álmokat lát, éjszaka többször is felébredhet, korán reggel felkel, és nem érzi magát teljesen kipihentnek. A hipotenikus aszténiás szindróma álmosságban fejeződik ki, amely nappal kísérti a beteget, és éjszaka nehéz elaludni. Az alvás minősége is romlik. Néha az emberek azt gondolják, hogy éjszaka gyakorlatilag nem alszanak, bár valójában van alvás, de az erősen zavart. Kapcsolódó: Hogyan lehet gyorsan elaludni 2 perc alatt?
  • A betegek általában túlérzékenyek. Például a gyenge fény túl erősnek tűnik számukra, a halk hang pedig nagyon hangos.
  • A fóbiák kialakulása gyakran velejárója az astheniás szindrómában szenvedőknek.
  • A betegek gyakran különböző betegségek tüneteit észlelik, amelyekkel valójában nem rendelkeznek. Ez lehet kisebb betegségek és halálos patológiák is. Ezért az ilyen emberek gyakori látogatói a különböző szakterületű orvosoknak.

Az aszténiás szindróma tüneteit a betegség két formájával összefüggésben is figyelembe veheti – ez a betegség hiperszténiás és hiposzténiás változata. A betegség hiperszténiás formáját az ember fokozott ingerlékenysége jellemzi, aminek következtében nehezen viseli el a hangos zajokat, a gyermekek sikoltását, az erős fényeket stb. Ez irritálja a beteget, és arra kényszeríti, hogy kerülje az ilyen helyzeteket.. Az embert gyakori fejfájás és egyéb vegetatív-érrendszeri rendellenességek kísértik.

A betegség hypostheniás formája minden külső ingerrel szembeni alacsony érzékenységben fejeződik ki. A beteg folyamatosan depressziós. Letargikus és álmos, passzív. Az ilyen típusú aszténiás szindrómában szenvedők gyakran apátiát, motiválatlan szorongást és szomorúságot tapasztalnak.

Az astheniás szindróma okai

Image
Image

A legtöbb tudós azon a véleményen van, hogy az aszténiás szindróma okai a magasabb idegi aktivitás túlterhelésében és kimerültségében rejlenek. A szindróma teljesen egészséges embereknél fordulhat elő, akik bizonyos tényezőknek voltak kitéve.

Számos tudós összehasonlítja az aszténikus szindrómát a vészfékkel, amely nem teszi lehetővé az emberben rejlő munkaképesség potenciáljának teljes elvesztését. Az asthenia tünetei azt jelzik, hogy az ember túlterhelt, hogy a szervezet alig tud megbirkózni a rendelkezésére álló erőforrásokkal. Ez egy riasztó állapot, amely azt jelzi, hogy a szellemi és fizikai tevékenységet fel kell függeszteni. Így az aszténiás szindróma okai formájától függően változhatnak.

    A funkcionális aszténiás szindróma okai

    • Az akut funkcionális asthenia a stressztényezőknek való kitettség, a munkahelyi túlterhelés, az időzóna vagy a lakóhely éghajlati körülményeinek változása következtében alakul ki.
    • A krónikus funkcionális aszténia múltbeli fertőzések, vajúdás, műtét és fogyás után jelentkezik. Az átvitt ARVI, influenza, tuberkulózis, hepatitis stb. lendületet adhat. Veszélyesek a szomatikus betegségek, mint a tüdőgyulladás, gyomor-bélrendszeri betegségek, glomerulonephritis stb.
    • A pszichiátriai funkcionális aszténia depressziós rendellenességek hátterében, fokozott szorongással és álmatlanság következtében alakul ki.

    A funkcionális aszténia visszafordítható folyamat, átmeneti, és az astheniás szindrómában szenvedő betegek 55%-át érinti. Egy másik funkcionális aszténiát reaktívnak neveznek, mivel ez a szervezet reakciója egyik vagy másik hatásra.

  1. Organikus aszténiás szindróma okai. Külön érdemes megemlíteni az organikus aszténiát, amely az esetek 45%-ában fordul elő. Az ilyen típusú aszténiát krónikus szervi betegség vagy szomatikus rendellenesség váltja ki.

    Ebben a tekintetben a következő okokat különböztetjük meg, amelyek az aszténiás szindróma kialakulásához vezetnek:

    • A fertőző, szerves eredetű agyi elváltozások különböző daganatok, agyvelőgyulladás és tályog.
    • Súlyos traumás agysérülés.
    • A demyelinizáló jellegű patológiák az agyvelőgyulladás multiplex, a sclerosis multiplex.
    • A degeneratív betegségek a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az időskori chorea.
    • Érrendszeri betegségek – krónikus agyi ischaemia, stroke (ischaemiás és vérzéses).

Provokatív tényezők, amelyek potenciálisan befolyásolhatják az aszténiás szindróma kialakulását:

  • Ismétlődő ülőmunka;
  • Krónikus alváshiány;
  • Rendszeres konfliktushelyzetek a családban és a munkahelyen;
  • Hosszú szellemi vagy fizikai munka, amely nem váltakozik a későbbi pihenéssel.

Aszténiás szindróma diagnózisa

Az aszténiás szindróma diagnosztizálása semmilyen szakterületen nem okoz nehézséget az orvosoknak. Ha a szindróma sérülés következménye, vagy stresszes helyzet hátterében vagy betegség után alakul ki, akkor a klinikai kép meglehetősen kifejezett.

Ha az aszténiás szindrómát valamilyen betegség okozza, akkor annak jeleit elfedhetik a mögöttes patológia tünetei. Ezért fontos a beteg megkérdezése és panaszainak tisztázása.

Fontos, hogy maximális figyelmet fordítsunk a fogadásra érkező személy hangulatára, tájékozódjunk éjszakai pihenésének jellemzőiről, tisztázzuk a munkaköri feladatokhoz való hozzáállását stb. Ezt meg kell tenni, mert nem minden a beteg önállóan le tudja írni minden problémáját és megfogalmazni panaszait.

Az interjú során fontos figyelembe venni, hogy sok beteg hajlamos eltúlozni értelmi és egyéb fogyatékosságait. Ezért nem csak a neurológiai vizsgálat nagyon fontos, hanem az ember intellektuális-mnesztikus szférájának vizsgálata is, amelyhez speciális tesztek-kérdőívek vannak. Ugyanilyen fontos a páciens érzelmi hátterének és külső ingerekre adott reakciójának felmérése.

Az aszténiás szindróma hasonló klinikai képet mutat a depressziós típusú és hipochondriális típusú neurózissal, de a hypersomniával. Ezért fontos differenciáldiagnózist felállítani az ilyen típusú rendellenességek esetén.

Az aszténiás szindrómát kiváltó alapbetegség azonosítása szükséges, amely miatt a pácienst különböző profilú szakemberekhez kell konzultációra irányítani. A döntést a páciens panaszai alapján és neurológusi vizsgálat után hozzák meg.

Aszténiás szindróma kezelése

Tárkony
Tárkony

A bármely etiológiájú aszténiás szindróma kezelése fontos a pszichohigiénés eljárások végrehajtásával kezdeni.

A gyógyszeres kezelés a következő gyógyszerek szedésére korlátozódik:

  • Antiasthenika: Salbutiamin (Enerion), Adamantylphenylamine (Ladasten).
  • Nootróp szerek pszichostimuláló és aszténikus hatású. Erőt adnak, serkentő hatásúak. Ezek a gyógyszerek a következők: Piracetam, Pyritinol, Gliatilin, Pantogam, Cerebrolysin, Cogitum, Noben, Neuromet, Nooklerin, Phenotropil.
  • Vitamin- és ásványianyag-komplexek. Az Egyesült Államokban az aszténiás szindrómát nagy dózisú B-vitaminnal, például neuromultivittel szokták kezelni.
  • Növényi adaptogének: ginzeng, Schisandra chinensis, Rhodiola rosea, ashwagandha, pantocrine stb. Kapcsolódó: nyugtató gyógynövények
  • Antidepresszánsokat, antipszichotikumokat, prokolinerg szereket írhatnak fel neurológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták. Ugyanakkor fontos a beteg átfogó vizsgálata. Enyhe aszténiával a Gelarium, az Azafen, a Trazodone írható fel. Súlyos aszténiás szindróma esetén: klomipramin, imipramin, amitriptilin, fluoxetin.
  • Az éjszakai pihenés megzavarásának mértékétől függően altatók és nyugtatók szedése javasolt, amelyek enyhítik a túlzott szorongást. Ezek a gyógyszerek közé tartozik a persen és a novo-passit

Egyes fizioterápiás eljárások jó hatást fejtenek ki, mint például az elektroalvás, a masszázs, az aromaterápia, a reflexológia.

A szakértők által adott általános ajánlások a következők:

  • A munka- és pihenési módot optimalizálni kell, vagyis érdemes átgondolni saját szokásainkat, esetleg munkahelyet váltani.
  • El kellene kezdened a tonizáló gyakorlatokat.
  • Fontos, hogy kerüljük a testen lévő mérgező anyagoknak való kitettséget.
  • Hagyja abba az alkoholfogyasztást, a dohányzást és más rossz szokásokat.
  • A triptofánban dúsított élelmiszerek hasznosak – banán, pulyka, teljes kiőrlésű kenyér.
  • Fontos, hogy olyan ételeket vegyen fel az étrendjébe, mint a hús, a szója és a hüvelyesek. Kiváló fehérjeforrások.
  • Ne feledkezzen meg a vitaminokról, amelyeket szintén kívánatos élelmiszerből bevinni. Ezek különféle bogyók, gyümölcsök és zöldségek. Külön érdemes kiemelni a magokat és a sörélesztőt, mint nagy mennyiségben B-vitamin forrást.

Aszténiás szindrómában szenvedő betegek számára a legjobb megoldás a hosszú pihenés. Célszerű változtatni a helyzeten és elmenni nyaralni, vagy gyógyfürdői kezelésre. Fontos, hogy a rokonok, barátok megértéssel kezeljék családtagjuk állapotát, hiszen a terápia szempontjából fontos az otthoni pszichés kényelem.

A kezelés sikere gyakran az aszténiás szindróma kialakulásához vezető ok azonosításának pontosságától függ. Általános szabály, hogy ha sikerül megszabadulni a mögöttes patológiától, akkor az aszténiás szindróma tünetei vagy teljesen eltűnnek, vagy kevésbé hangsúlyosak.

Ajánlott: