Mi az a májhepatosis?
A hepatosis egy közönséges elnevezés, amely egyszerre több májpatológiát kombinál, amelyek a parenchymalis szövet degeneratív elváltozásaival fordulnak elő, nyilvánvaló mesenchymalis sejtreakció nélkül. A betegségnek vannak akut és krónikus formái.
A májhepatosis okai
Az akut hepatosis a szerv mérgező károsodásával jár. Fluor-, arzénmérgezés lehet, az akut hepatosis jellegzetes tünetei nagy adag alkoholfogyasztás, gyógyszer-túladagolás, mérgező gombák használata után is jelentkeznek. Néha az akut májdystrophia vírusos hepatitis vagy szepszis szövődményévé válik.
A krónikus májgyulladás a legtöbb esetben alkoholos italok hosszan tartó használatának következménye, a máj hepatózisának oka lehet fehérje- vagy vitaminhiány, bakteriális toxinok, szén-tetraklorid, szerves foszforvegyületek és számos egyéb hepatotróp hatású szer.
A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatok megsértése anyagcserezavarokat okoz a májban. Ugyanakkor a betegség patogenezise a lipidanyagcsere megsértéséből áll, és a májsejtek lipoproteinek képződésében tükröződik.
Számos exogén anyag, beleértve a gyógyszereket (klórpromazin, tesztoszteron készítmények, gesztagén), hosszan tartó ellenőrizetlen használat esetén cholestaticus májgyulladást okozhat.
Ha ebben az esetben a máj károsodik, a máj sejtjeiben a koleszterin és az epesavak metabolizmusa megsérül, az epe képződési folyamata, a csatornákon való kiáramlása is zavart okoz. A betegség tüneteinek előrehaladtával nemcsak a károsító faktor májsejtekre gyakorolt hatása, hanem a toxikus-allergiás faktor is nagy jelentőséggel bír.
A máj hepatózisának tünetei
Az akut májhepatosis tünetei gyorsan fejlődnek. A patológia dyspepsia formájában nyilvánul meg, és súlyos mérgezés, sárgaság jelei kísérik. A betegség kezdeti szakaszában a máj kissé megnövekszik, tapintásra puha, idővel a szerv ütőméretei kisebbek, a tapintás lehetetlenné válik.
A vérvizsgálatok laboratóriumi vizsgálatakor az aminotranszferázok, különösen az alanin-aminotranszferáz, a fruktóz-1-foszfát-aldoláz, az urokanináz magas koncentrációja figyelhető meg. A betegség súlyos eseteiben alacsony a vér káliumszintje, az ESR növekedése. A májvizsgálatok változása nem mindig következik be, és nem természetes.
A krónikus zsíros májgyulladást dyspeptikus zavarok, erővesztés, tompa fájdalom kíséri a jobb hypochondriumban. A máj kissé megnagyobbodott, felülete sima, a beteg tapintással fájdalmat észlel; a cirrhosistól eltérően a májnak nincs szilárd szerkezete és éles széle.
A hepatitis és cirrhosis gyakori kísérője - splenomegalia - nem jellemző a zsíros májgyulladásra. Az aminotranszferázok koncentrációja a vérben ebben a betegségben valamivel magasabb a normálisnál, gyakran előfordulhat, hogy magas a koleszterin és a B-lipoproteinek szintje. A bromszulfalein és a vofaverdin tesztek eredményeinek megvannak a sajátosságai. Gyakran késik ezeknek a gyógyszereknek a máj általi kiválasztása. A diagnózis felállításakor a máj punkciós biopsziája döntő szerepet játszik.
A máj kolesztatikus hepatosisa akut vagy krónikus formában fordulhat elő. A máj hepatózisának fő tünetei ebben az esetben a kolesztázis szindróma. Jellemzője a sárgaság, viszketés, a vizelet sötét színű elszíneződése, a széklet elszíneződése, láz. A laboratóriumi vizsgálatok során bilirubinémiát, az alkalikus foszfatáz és leucin-aminopeptidáz magas aktivitását a vérben, magas koleszterinszintet és magas ESR-értékeket észlelnek.
Az akut zsíros hepatosis súlyos formájú májelégtelenség tüneteivel jelentkezik, és májkóma vagy másodlagos vérzéses jelenség következtében a beteg halálát okozhatja. Kedvezőbb kimenetel esetén a patológia krónikussá válik, ha a betegséget okozó etiológiai tényező továbbra is hat az emberi szervezetre.
A krónikus zsírhepatosis lefolyása kedvezőbb. Nagyon gyakran gyógyulás következik be, különösen akkor, ha a károsító hatását megszüntetik, és a terápiát időben elvégzik. A máj zsíros májgyulladása kedvezőtlen körülmények között krónikus hepatitissé és májcirrhosisba fordulhat. A cholestaticus hepatosis viszonylag gyorsan átalakul hepatitissé a máj retikulohisztiocita sztrómájának reakciója és a másodlagos cholangitis kialakulása miatt.
Dr. Berg – a zsírmáj tünetei „nem gondolnád, hogy a máj”:
A máj hepatózisának kezelése
Az akut toxikus májhepatózis tüneteit mutató betegeket sürgősen kórházba kell szállítani. Mérgezés esetén a betegnek a lehető leghamarabb meg kell tennie egy sor intézkedést, amelyek célja a toxinok szervezetbe jutásának megállítása és azok eltávolításának felgyorsítása. Ezeket az eljárásokat a sérült elvégezheti önállóan, az elsősegélynyújtás részeként vagy kórházban.
A beteget segítő sürgősségi intézkedések célja ebben az esetben is a vérzéses szindróma, az általános mérgezés és a vér alacsony káliumszintje elleni küzdelem. A betegség súlyos eseteiben kortikoszteroidok felírása, májelégtelenség kezelése szükséges.
A máj krónikus hepatosisában fontos az etiológiai tényező káros hatásainak megelőzése is, az alkohol szigorúan tilos. A pácienst magas állati fehérje- és alacsony zsírtartalmú, különösen állati eredetű diétára veszik.
Lipotróp faktorok, például kolin-klorid, liponsav, folsav használata javasolt. Ezenkívül B12-vitamint és májhidrolizátum-kivonatot - "Sirepar" - tartalmazó készítményt írnak fel. A máj krónikus hepatosisának kezelése kortikoszteroidok kijelölését igényli.
A krónikus hepatosisban szenvedő betegek orvosi megfigyelést igényelnek, szanatóriumi és üdülőhelyi kezelésük nem javasolt.
A betegség megelőzésére szolgáló intézkedések közé tartozik a gyomor-bélrendszeri betegségek időben történő kezelése, a racionális táplálkozás.