Agy ciszta – a ciszták okai és tünetei, a pókháló, a retrocerebelláris, a cerebrospinális folyadék, a pinealis és a choroid plexus ciszta okai és tünetei

Tartalomjegyzék:

Agy ciszta – a ciszták okai és tünetei, a pókháló, a retrocerebelláris, a cerebrospinális folyadék, a pinealis és a choroid plexus ciszta okai és tünetei
Agy ciszta – a ciszták okai és tünetei, a pókháló, a retrocerebelláris, a cerebrospinális folyadék, a pinealis és a choroid plexus ciszta okai és tünetei
Anonim

Az agyciszta okai és tünetei

Az agyciszta gyakori és meglehetősen veszélyes betegség, amely időben történő felismerést és jó minőségű kezelést igényel.

A ciszta egy folyadékhólyag, amely az agyban bárhol megtalálható.

Az ilyen üregek leggyakrabban a féltekék kéregét borító arachnoideális "rácsban" keletkeznek, mivel ennek finom rétegei a legsebezhetőbbek a különféle gyulladásokkal és sérülésekkel szemben.

Ez a betegség tünetmentes lehet, vagy fájdalmat és kellemetlen nyomásérzetet okozhat a betegben.

Pontos diagnózis felállítása esetén a betegnek be kell tartania az orvos összes ajánlását, és ha szükséges, bele kell egyeznie a műtéti beavatkozásba.

Az agyciszta jelei és tünetei

agyciszta
agyciszta

A ciszták általában többféle méretűek lehetnek. A kis képződmények általában semmilyen módon nem jelennek meg, a nagyobbak pedig nyomást gyakorolhatnak az agy membránjára, aminek következtében a beteg bizonyos tünetekkel jár:

  • látás- vagy halláskárosodás;
  • gyógyszeres kezelésre nem ellenálló fejfájás;
  • álmatlanság;
  • koordinációzavar;
  • végtagok részleges bénulása;
  • mentális zavarok;
  • az izmok hipotóniája vagy hipertóniája;
  • tinnitus;
  • eszméletvesztés és görcsök;
  • a bőr érzékenységének zavarai;
  • lüktet a fejben;
  • hányinger és hányás enyhülés nélkül;
  • sántikál;
  • szorító érzés az agyban;
  • akaratlan végtagmozgások;
  • pulzáló fontanel és hányás a babáknál.

Ne feledje, hogy a klinikai kép nagymértékben függ attól, hogy hol helyezkedik el a formáció, mivel az agy minden része a test bizonyos funkcióit szabályozza. Ezenkívül a tünetek megjelenését jelentősen befolyásolja az a tény, hogy pontosan az agy melyik területére gyakorol nyomást a ciszta. Például a kisagyban lévő tömeg egyensúlyi problémákat, járásváltozást, gesztusokat, sőt kézírást is okozhat, a motoros vagy nyelési funkciókért felelős területeken való megjelenése pedig nehézségeket okoz ezeken a területeken. Ezenkívül a ciszta hosszú ideig semmilyen módon nem nyilvánulhat meg, és csak a tomográfiai vizsgálat során található meg.

Ha a betegnél nem jelentkeznek a betegség fenti tünetei, és a ciszta mérete semmilyen módon nem változik, akkor előfordulhat, hogy jelenléte egyáltalán nem befolyásolja normális életét, és ez elég lesz számára hogy a rendszeres orvosi vizsgálatokra szorítkozzon. Ha azonban a képződés növekedni kezd, akkor ez azt jelezheti, hogy a betegség előrehalad, és a beteg kezelésre szorul.

Az agyciszta okai

Az agy ciszta okai
Az agy ciszta okai

Először is nézzük meg, hogyan jelenik meg a ciszta az agyban. A parietális és halántéklebeny közötti térben olyan folyadék található, amely sérülés, összetett betegség vagy műtét után összegyűlhet az agyhártya összetapadt rétegei közelében, így pótolja az elh alt területeket. Ha túl sok folyadék halmozódik fel, az nyomást gyakorolhat ezekre a membránokra, ami cisztát okozhat, és fejfájást okozhat a betegnek.

Nézzük meg közelebbről, mi okozza ezt a betegséget:

  • veleszületett rendellenességek, amelyek a magzat méhen belüli fejlődésének rendellenességével kapcsolatosak;
  • agyi zúzódások, hematómák és törések;
  • parazita fertőzések;
  • encephalitis;
  • agyhártyagyulladás;
  • degeneratív és disztrófiás átalakulások, amelyek az agyszövet cisztás szövettel való helyettesítését eredményezik;
  • a normális vérkeringés megzavarása az agyban.

Ha a ciszta kiváltó okát nem azonosítják, a mérete tovább nőhet. Változásai a következő tényezőkhöz kapcsolódhatnak:

  • folyamatban lévő agyhártyagyulladás;
  • folyadéknyomás az agy elh alt részére;
  • agyrázkódás következményei;
  • keringési zavarok;
  • új elváltozások megjelenése stroke után;
  • fertőző betegség, idegfertőzés következményei, agyvelőgyulladás, autoimmun folyamatok és sclerosis multiplex.

Következmények, miért veszélyes az agyciszta?

Ha a beteg számára nem állítanak fel időben pontos diagnózist, és nem írják elő a megfelelő kezelést, az káros következményekhez vezethet. Fontolja meg, milyen veszélyes lehet egy ilyen betegség:

  • koordinációs és motoros működészavar;
  • hallás- és látásproblémák;
  • hydrocephalus, amely a cerebrospinális folyadék túlzott felhalmozódásában nyilvánul meg az agy kamráiban;
  • encephalitis;
  • végzetes.

Általában más betegségek diagnosztizálása során észlelik azokat a kis képződményeket, amelyek nem okoznak fájdalmat, és komplikáció nélkül gyógyulnak meg gyógyszeres kezeléssel. A nagyméretű cisztákat, amelyek károsan befolyásolják a mellettük elhelyezkedő agyi struktúrákat, általában műtéti úton kell eltávolítani.

Azoknak a betegeknek, akiknél ezt a betegséget diagnosztizálták, nemcsak kezelniük kell, hanem bizonyos megelőző intézkedéseket is be kell tartaniuk: ne hűtse túl magát; óvakodjon a vírusfertőzésektől, amelyek szövődményekhez vezethetnek; kerülje az olyan helyzeteket, amelyek hirtelen vérnyomás-változást okoznak, valamint hagyjon fel olyan rossz szokásokkal, mint az ivás és a dohányzás.

Az agyi ciszták típusai

Az agyi ciszták típusai
Az agyi ciszták típusai

Ez a betegség több típusba sorolható, amelyek mindegyikének megvannak a maga sajátosságai, és bizonyos tünetek jellemzik. A modern orvostudományban a ciszta megjelenését nem tekintik patológiának, hanem inkább csak anomáliának, amely a legtöbb esetben nem jelent veszélyt az életre. Ez azonban főleg azokra a veleszületett formációkra vonatkozik, amelyek tünetmentesek.

Az elsődleges ciszták általában a magzat méhen belüli fejlődésének megsértése vagy az agyszövet szülésen belüli fulladás miatti halála után jelennek meg. A szerzett képződmények gyulladás, vérzés vagy zúzódás után alakulnak ki. Ezenkívül lokalizálhatók az agy egyes részei között, vagy vastagságában az elh alt szövetek területén.

Az agy arachnoidális cisztája a felszínén, a membránrétegek között található. A cerebrospinális folyadékkal töltött ilyen üreg lehet veleszületett, vagy különféle tényezők hatására fordulhat elő. Leggyakrabban férfi gyermekeknél és serdülőknél fordul elő, nőknél sokkal ritkábban. Általában különféle gyulladások és sérülések vezetnek a megjelenéséhez. Ha ezen a formáción belül a nyomás magasabb lesz, mint az intrakraniális nyomás, akkor a ciszta elkezdi összenyomni az agykérget.

Az arachnoid ciszta megnagyobbodása olyan tünetekkel járhat, mint a hányinger, hányás, görcsrohamok, hallucinációk. Megnagyobbodhat, ha megnövekszik benne a folyadéknyomás, vagy azért, mert a betegnek továbbra is agyhártyagyulladása van. Ha ilyen betegség fordul elő, a betegnek feltétlenül orvoshoz kell fordulnia, mivel a ciszta repedése végzetes lehet.

Az agy retrocerebelláris cisztája egy folyadékkal teli üreg, amely az érintett területen lokalizálódik. A pókhálóképződéstől eltérően nem kívül, hanem az agy vastagságában fordul elő a szürkeállomány sejtek elpusztulása következtében. Az agy további károsodásának elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy a sejtek milyen okból pusztultak el. A stroke kiválthatja ennek a formációnak a megjelenését; sebészeti beavatkozások az agyban; az agyi keringés elégtelensége; sérülés vagy gyulladás, például agyvelőgyulladás. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az új fertőzési gócok és mikrostroke is okozhat ciszta növekedést. Ráadásul fokozódhat amiatt, hogy az agyban tovább folytatódnak a keringési zavarok, és olyan fertőzések is gócot kapnak, amelyek romboló hatásúak.

Az agy subarachnoidális cisztáját általában MRI-vel észlelik. Az ilyen formációk általában veleszületettek, és véletlenül fedezik fel a diagnosztikai eljárások során. A klinikai jelentőségének felmérése érdekében gondosan ellenőrizni kell a beteget bizonyos tünetek jelenlétére. Ez a betegség olyan jelekkel fejezhető ki, mint a görcsök; bizonytalanság vagy lüktetés érzése a koponyán belül.

Ha az agy retrocerebellaris cisztája elkezd előrehaladni és növekedni kezd, és kellemetlen tünetek is kísérik, akkor ebben az esetben műtétre lehet szükség.

Az agy tobozmirigy cisztája egy folyadékkal rendelkező üreg, amely a féltekék találkozásánál, a tobozmirigyben képződik, és közvetlenül befolyásolja az endokrin rendszert. Megjelenésének fő okai lehetnek olyan tényezők, mint az echinococcosis vagy a kiválasztó csatorna elzáródása, ami a melatonin kiáramlásának megsértéséhez vezet.

Az epifízisben előforduló tobozmirigy ciszta meglehetősen ritka betegségnek számít, az anyagcsere-folyamatok, a látás és a mozgáskoordináció károsodásához vezethet. Ezenkívül gyakran hidrocephalus és encephalitis kialakulását okozza.

A tobozmirigy ciszta olyan tünetekkel jár, mint a fejfájás, zavartság, álmosság, kettős látás és járási nehézség. Ha a betegnek nincsenek a fenti tünetei, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy egy ilyen képződés nem fog növekedni. Ez a betegség a tobozmirigyben a teljesen más okok miatt CT-vizsgálaton átesett emberek körülbelül négy százalékánál fordul elő.

A betegség első szakaszában az orvosok általában orvosi kezelési módszereket alkalmaznak, és folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlődés dinamikáját, és ha a betegség előrehaladott, a képződményt műtéti úton távolítják el. Kifejezett tünetek jelenléte esetén a páciensnek feltétlenül orvoshoz kell fordulnia, hogy elkerülje a különféle szövődményeket, például a vízkórt, amely a folyadék felhalmozódása következtében alakulhat ki.

Az agy vaszkuláris plexusának cisztája a legtöbb esetben jóindulatú képződmény, amely a magzat méhen belüli fejlődésének egy bizonyos szakaszában jelenik meg. Általában egy ilyen ciszta önmagában megoldódik, és nem patológia. Néha azonban előfordulhat újszülötteknél a terhesség és a szülés során fellépő szövődmények vagy a magzat fertőzése következtében. Egyes esetekben az ilyen képződés más testrendszerek patológiáihoz vezethet.

A csecsemők ciszta jelenlétének kimutatása érdekében az orvosok olyan eljárást hajtanak végre, mint például a neuroszonográfiás, amely teljesen ártalmatlan a gyermek számára. Felnőtteknél ezt a betegséget általában ultrahangvizsgálattal diagnosztizálják.

A szubependimális ciszta csecsemőknél előfordulhat az agy vérkeringésének megsértése, valamint az agy oxigénellátásának hiánya miatt. Ez a betegség súlyosabbnak számít, és állandó orvosi ellenőrzést igényel.

Az agy-gerincvelői folyadék ciszta olyan képződmény, amely a ragadós agyhártyák között alakul ki. Megjelenése általában gyulladásos folyamatokkal jár; stroke, agyhártyagyulladás, trauma vagy műtét. Általában ezt a betegséget csak felnőttkorban lehet jól diagnosztizálni, mivel a fejlődés korai szakaszában a ciszta nem fejeződik ki jól, ezért nehéz azonosítani. A tipikus tünetek közé tartozik az émelygés és a hányás; koordináció hiánya; mentális zavarok; görcsök, valamint a végtagok részleges bénulása.

Az agy lacunáris cisztái általában a hídon, a kéreg alatti csomópontokban, ritkább esetben a kisagyban és a fehérállomány által elválasztott látógumókban képződnek. Egyes vélemények szerint érelmeszesedés vagy az életkorral összefüggő változások következtében jelentkeznek.

Az agy porencephaliás cisztája múltbeli fertőzések következtében a szövetek vastagságában fordul elő. Ez a betegség nagyon súlyos következményekhez vezethet, például skizencefáliához vagy vízfejűséghez.

A kolloid ciszta a magzati fejlődés során jelenik meg, és veleszületett eredetű. Van olyan verzió is, hogy örökletes. Fő jellemzője, hogy gátolja a folyadék kiáramlását az agyból. Ez a betegség tünet nélkül jelentkezhet az ember életében, vagy olyan jelek kísérhetik, mint a fejfájás; epilepsziás rohamok; magas koponyaűri nyomás vagy gyengeség a lábakban. Ennek a betegségnek a tünetei általában felnőttkorban jelentkeznek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bizonyos esetekben a ciszta olyan betegségek kialakulását idézheti elő, mint az agysérv, a hydrocephalus, és halált is okozhat.

A dermoid cisztát általában a magzati fejlődés első heteiben helyezik el az anyaméhben. Ürege az ektoderma, a faggyúmirigyek és a szőrtüszők különböző elemeit tartalmazza. Az ilyen képződmény meglehetősen gyorsan nőhet, ezért a káros következmények elkerülése érdekében ajánlott műtéti úton eltávolítani.

Agyi ciszták kezelése

Az agy ciszta kezelése
Az agy ciszta kezelése

A ciszta kezelését általában csak teljes diagnosztikai vizsgálat után írják elő, amelyet számítógépes tomográfiával vagy mágneses rezonancia képalkotással végeznek, amely lehetővé teszi a képződmények tiszta körvonalainak megtekintését, méretének meghatározását, valamint a környező szövetekre gyakorolt hatás mértéke.

Ne feledje, hogy az ilyen üregek jelenléte nem feltétlenül jár együtt a rákkal, és általában jól reagál a kezelésre. A mágneses rezonancia képalkotás során speciális kontrasztanyagot fecskendeznek be a páciensbe, amivel megállapítható, hogy pontosan mi van az agyában: ciszta vagy rosszindulatú daganat. Az MRI ismételt elvégzése javasolt a betegség dinamikájának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében.

Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a betegnél a ciszták növekedését és az új képződmények kialakulását, meg kell határozni megjelenésük okát. Ennek érdekében a szakértők különféle vizsgálatokat írnak elő, amelyeknek köszönhetően megtudhatja, mi váltotta ki a ciszta megjelenését: fertőzések, autoimmun betegségek vagy keringési rendellenességek. Nézzük meg közelebbről a leggyakoribb diagnosztikai módszereket:

  • Doppler vizsgálat. Ezt az eljárást annak megállapítására végezzük, hogy az agy artériás vérét ellátó erek szűkültek-e. A vérellátás zavara a medulla elhalási gócainak megjelenéséhez vezethet, ami cisztákat eredményez.
  • Szívvizsgálat, EKG. Ez a diagnosztikai módszer a szívelégtelenség kimutatására szolgál.
  • Vérvizsgálat koleszterinre és véralvadásra. A magas koleszterinszint és a magas véralvadás általában az erek elzáródását okozza, ami viszont olyan betegséghez vezethet, mint például az agyciszta.
  • Vérnyomás ellenőrzése. Ellenőrzése egy kis készülékkel történik, amelyen az orvos memóriakártyára rögzíti a beteg napközbeni nyomását, majd az összes információt számítógép olvassa be. Ha a beteg nyomása megemelkedik, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy ez szélütést és stroke utáni képződmények megjelenését okozhatja.
  • Vérvizsgálat fertőző és autoimmun betegségek kimutatására. Ezt a vizsgálatot arachnoiditis, neuroinfekció vagy sclerosis multiplex gyanúja esetén végezzük.

Az agyciszta kezelési módszereit a keletkezés okai alapján választják ki. Sürgősségi segítségre általában a következő esetekben van szükség:

  • folyamatosan visszatérő rohamok;
  • hydrocephalus;
  • a ciszta méretének gyors növekedése;
  • vérzések;
  • a ciszta közelében található agyi struktúrák károsodása.

A nem dinamikus agyciszták általában nem igényelnek beavatkozást, míg a dinamikus cisztákat orvosi és sebészeti módszerekkel kezelik.

A hagyományos kezelés különböző gyógyszerek alkalmazását jelenti, amelyek fő célja a betegség okainak megszüntetése. Az orvosok olyan gyógyszereket adhatnak a betegeknek, amelyek feloldják az adhéziókat, például karipaint vagy longidázt. A vérkeringés helyreállítása érdekében olyan gyógyszereket írnak fel, amelyek célja a koleszterinszint csökkentése, a vérnyomás és a véralvadás normalizálása.

Lehetőség van arra, hogy az agysejteket a szükséges mennyiségű oxigénnel és glükózzal biztosítsák a nootróp szerek, például a picamilon, pantogam, instenon segítségével. Az antioxidánsok segítik a sejteket ellenállóbbá tenni a koponyaűri nyomással szemben. Ezen kívül esetenként immunmoduláló, antibakteriális és vírusellenes szereket is alkalmaznak, amelyek autoimmun és fertőző betegségek kimutatása esetén válnak szükségessé.

Az arachnoiditis megjelenése mindenekelőtt azt jelzi, hogy a beteg immunitása erősen legyengült, ezért szükséges aktívan részt venni a védőerők helyreállításában. A következetes és biztonságos immunmoduláló és fertőzésellenes kezelés kiválasztásához vérvizsgálatot kell végezni. Általános szabály, hogy minden gyógyszert körülbelül három hónapig tartó kurzusokban írnak fel, évente kétszer megismételve.

Agyciszta eltávolítása

Az agyciszta radikális kezelése magában foglalja annak műtéti eltávolítását. Erre a célra a következő módszereket használjuk:

  • Kikerülés. Ezt a kezelési módszert vízelvezető cső segítségével végezzük. A készüléken keresztül az üreg kiürül, aminek következtében falai elkezdenek süllyedni és „túlnőni”. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a módszer növeli a fertőzés valószínűségét, különösen, ha a shunt hosszú ideig a koponyában van.
  • Endoszkópia. Az ilyen műveletek, amelyek célja a ciszta szúrással történő eltávolítása, általában komplikációk nélkül haladnak át. A sérülések kis hányadával járnak, de vannak bizonyos ellenjavallatok is, például nem ajánlott látássérült betegeknek. Ezenkívül ez a módszer nem alkalmazható minden típusú cisztára.
  • Craniotomia. Ez a művelet meglehetősen hatékonynak tekinthető, de szem előtt kell tartani, hogy végrehajtása során nagyon magas az agysérülés kockázata.

Az újszülöttek kezelésére a gyermek-idegsebészeti osztályokon hasonló műtéteket végeznek, de csak akkor, ha a ciszta előrehalad, növekszik, aminek következtében a gyermek fejlődése és élete veszélybe kerül. A műtét során számítógépes monitorozást végeznek, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy nyomon kövessék a műtét előrehaladását, és gyorsan meghozzák a megfelelő döntéseket.

A műtéttel elkerülhető számos olyan káros hatás, amelyet az agyciszta okozhat, mint például a mentális zavarok, a fejlődési késések, a fejfájás, valamint a beszéd-, látás- vagy hallásvesztés. Ha a betegnek a műtét után semmilyen szövődménye nem jelentkezik, körülbelül négy napig kórházban ápolják, majd a kórházból való hazabocsátást követően rendszeres orvosi vizsgálaton kell részt vennie.

A betegség időben történő kezelésével a legtöbb esetben megelőzhető a kiújulása, és csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, különösen akkor, ha modern orvosi berendezéseket, valamint professzionális és képzett szakembereket használó klinikára látogat.

Ajánlott: